Európa legjobb adottságaira építhetünk – újabb források a geotermikus beruházásokra

Március elejétől az első kútfúrásokra fordítható vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitelprogram is ösztönzi a geotermikus beruházásokat összesen 29 milliárd forinttal – jelentette be hétfői közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM).

Jóval magasabb felszín alatti hőmérséklet segíti hazánkat

Mint kiemelték, Magyarország kedvező adottságait kiaknázva már most az európai élvonalba tartozik a földhő hasznosításában. „A Jedlik Ányos Energetikai Program minden korábbit felülmúló forrásmennyiséggel segíti a további előrelépést” – emelték ki.

Hozzátették, a Kárpát-medencében a földkéreg vastagsága az európai átlag fele, ami magasabb felszín alatti hőmérsékletet eredményez. A térséget felépítő kőzetek nagy mennyiségben képesek tárolni a természetes felszín alatti vízkészletet. „A geotermikus energia időjárástól és napszaktól függetlenül rendelkezésre álló tiszta energiaforrás, de alkalmazása komoly pénzügyi kockázattal járó, költséges beruházásokat igényel” – ismertette a minisztérium.

A hitelből kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók

A Jedlik Ányos Energetikai Program három földhős pályázatából kettő 2026. március 2-án nyílik meg. A legnagyobb keretösszegű, 19 milliárd forintos felhívás kamatmentes kölcsönt kínál a vállalkozások számára. A hitel összege mélygeotermia beruházás esetén minimum 1 milliárd, maximum 6 milliárd forint, sekély geotermia esetén legalább 100 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint lehet, utóbbira a teljes keretösszeg tizede fordítható.

Kizárólag Budapesten kívüli beruházások támogathatók, az elérhető forrásmennyiség közel kétharmadát a kevésbé fejlett régiók számára különítették el. A programban kifizetés legkésőbb 2029 novemberében teljesíthető – részletezte a közlemény.

Mi a különbség a sekély és a mélygeotermia között?

A fentiekhez érdemes tudni, hogy a sekély geotermia beruházások esetében legfeljebb 200 méteres mélységből alacsony hőmérsékletű talajhőt hasznosítanak – jellemzően talajszondák, talajkollektorok és hőszivattyúk által. Az így nyert hőt nyáron hűtésre, télen fűtésre használják – elsősorban családi házak, irodaházak, társasházak esetében.

Ezzel szemben a mélygeotermikus fejlesztéseknél általában 500 és 4000 méter közötti mélységből a termálvizet és a gőzt nyerik ki. Itt jóval magasabb költségek, milliárdos tételek jelentkeznek – a cél pdig általában távfűtés és erőművel ellátása.

A pályázatokat az első szakaszban április végéig lehet benyújtani

A másik hétfőn induló, 10 milliárd forintos kiírásból tíz-húsz vidéki projekt kaphat legalább 40 millió, de legfeljebb 1 milliárd forint támogatást. Ha a fúrás sikeresnek bizonyul, az állami hozzájárulás az összes elszámolható költség tizedét fedezheti, míg sikertelenség esetén akár a felét is. A pályázatokat az első szakaszban április végéig, a másodikban ősszel lehet benyújtani. A fizikai befejezés határideje a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított két év, de legkésőbb 2028 vége – közölte az EM.

A harmadik földhős pályázat januárban nyílt meg a Jedlik-programban – emlékeztetett a közlemény. A 12 milliárd forintos támogatás geotermikus áramtermelő rendszerek kialakítására fordítható.

A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelés 25-30 százalékára emelkedhet

Ha az összesen 41 milliárd forint célzott hozzájárulás jól hasznosul, a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció szerint 2030-ra megduplázzuk, a 6,4 petajoule bázisérték kétszeresére növeljük a hazai felhasználást. A geotermikus energia részesedése a teljes hőtermelésből 25-30 százalékra emelkedhet. Az új hasznosítások 2035-ig összesen 1-1,2 milliárd köbméter földgázt válthatnak ki, érdemben csökkentve az importkitettséget – jelezte az EM.

A Jedlik Ányos Energetikai Program 2026 elején indult felhívásaiban összesen csaknem 130 milliárd forint érhető el ágazati fejlesztésekre. A Vállalkozói Energiatároló Programból 50 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a hazai cégek ipari energiatárolók telepítéséhez. A gazdasági társaságok vidéki telephelyeken megvalósuló energiahatékonysági korszerűsítéseit pedig 38,7 milliárd forintos hitellehetőség ösztönzi – írta közleményében az Energiaügyi Minisztérium.