Hét évtizede készült el az esztergomi árvízvédelmi rendszer, most elrajtolt a fejlesztésén az építkezés

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából megkezdődött az Esztergomot védő új gátrendszer első ütemének megvalósítása, amelynek során másfél kilométernyi árvízvédelmi rendszer épül ki a Prímás-szigeten – közölte a szervezet február 23-án. A

sziget városiasabb területén, a Nagy Duna sétány mentén parapetfal és mobil árvízvédelmi fal, a természetközelibb területeken pedig szerkezetes árvízvédelmi töltés fogja védeni a várost a Dunán levonuló árhullámoktól.

A munkálatok első ütemére, Mária Valéria híd és a Prímás-szigeti rámpa közötti kivitelezési feladatokra a kormány határozatában 13,8 milliárd forintot irányzott elő. A területen szükséges fakivágások kompenzációjára később 1,1 hektáron telepítenek új erdőt, 11 hektáron élőhelyfelújítást végeznek és 3 hektáron tesznek intézkedéseket az inváziós növényfajok visszaszorítására.

A folytatásban árvízkapu is épül

Az OVF közölte: 2023 szeptemberében megkötötték a szerződést a fejlesztés II. ütemének tervezésére is. A későbbi fázis célja az új védvonal bekötése a meglévő árvízvédelmi töltésbe, továbbá a Prímási palota és az Erzsébet park védelme.

A készülő tervek szerint a védvonal Prímás-szigeti Duna-ág keresztezésénél egy beeresztő műtárgy és egy árvízkapu kap helyet, megvédve az újonnan épülő gát mögötti területeket az árvízi elöntésektől.

A II. ütem részét képezi a Prímási palota szivárgó rendszerének kialakítása, valamint több városfejlesztési elem is. A munkálatok Esztergom önkormányzata és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciumi együttműködése alapján valósulnak meg, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetésével.

Több mint egy évszázadal ezelőtt épült meg az áírvízvédelmi rendszer

Az Esztergom mai árvízvédelmét meghatározó építményeket az 1910-es években létesítették, utolsó fejlesztését az 1960-as években végezték el, azóta többször fordultak elő egyre magasabb szinten levonuló árhullámok. A jelenlegi védvonal már nem felel meg a mértékadó árvizek biztonságos levezetéséhez szükséges magassági előírásnak, ráadásul az eredeti nyomvonalon már nincs lehetőség további töltésfejlesztésre – hangsúlyozta az állami vízügyi hatóság a fejlesztés indokait.