Két évtizede tervezett restauráció rajtol el a bánsági Hunyadi-kastélyon

Elkezdődnek a temesvári Hunyadi-kastély helyreállítási munkálatai, miután aláírták a kivitelezési szerződést a négy sarokbástyás erődítmény felújításáról – jelentette be pénteken Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke.

A bánsági város egyik leglátványosabb épülete korábban a Bánsági Múzeumnak adott otthont, azonban leromlott állapota miatt évek óta zárva van. Felújítása húsz éve várat magát, és nem ígérkezik egyszerűnek, a középkori épületnél ugyanis statikai problémákat is észleltek.

Alfred Simonis megyei elnök Facebook-oldalán közölte: a most kezdődő felújítás lesz a legátfogóbb helyreállítási munkálat az épület történetében, ennek során – a tervek szerint – eredeti állapotában állítják helyre.

A megyei elnök közlése szerint

a beavatkozás keretében meg kell erősíteni a négy sarokbástyás épület tartószerkezetét és az alapokat, ki kell szárítani és megerősíteni a falakat, majd következnek a kisebb munkálatok. A felújított épület a Bánsági Múzeumnak ad majd otthont.

Károly Róberttől a ’48-as forradalomig érezte a történelem viharait a helyszín

A Temesvár központjában található Hunyadi-kastély elődjét Károly Róbert magyar király építtette. Hunyadi János temesi ispánként megerősíttette és rezidenciaként használta az épületet, amely Mátyás király haláláig családi tulajdonban maradt.

A várat az 1552-es oszmán ostrom során lerombolták, az oszmán megszállás alóli felszabadulás után, 1727 körül tüzérségi laktanya épült helyén. Az 1848-as forradalom károkat okozott benne, így 1856-ban eklektikus stílusban újjáépítettek. Magas neogótikus ablakokat és más, a hajdani erődítményre emlékeztető elemeket építettek be. Helyreállítása a költségek magas volta miatt váratott magára.

Négy különböző forrásból érkezik a pénz a projektre

A restaurálási és állagmegőrzési munkálatokat mintegy 150 millió lejből (29,5 millió euró) valósítják meg, a munka a jelenlegi számítások szerint három évig tart.

A finanszírozás korábbi sajtóbeszámolók szerint négy különböző forrásból érkezik: az Országos Helyreállítási Terv (PNRR), a földrengésveszélyes épületek felújítására szánt alap, egy román-magyar határmenti együttműködési projekt és a megyei önkormányzat támogatása révén újulhat meg a történelmi épület.