Nagyszabású fejlesztés indul a Borsodi Mezőség egyik legértékesebb területén

Új fejezet kezdődik a Batúz-tanyán, ahol 860 millió forintos, európai uniós támogatásból indul nagyszabású fejlesztés. Mindezt az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárca természetvédelemért felelős államtitkára a projekt nyitórendezvényén, Tiszabábolnán mondta el a minap. Rácz András kiemelte, hogy a beruházás nemcsak a térség egyedülálló élővilágát, hanem a helyi közösségek mindennapjait és gazdálkodási lehetőségeit is új alapokra helyezi.

A most induló projekt keretében a Batúz-tanya megközelíthetősége is javul, a tanyához vezető, eddig nehezen járható út 2 kilométeres szakaszának stabilizálása egész évben biztosítja a fenntartható elérést, csökkentve ezzel a környezeti terhelést és a gyepterületek károsodását.

Emellett megépül

• egy korszerű takarmánytároló
• és trágyatároló (ezen az FK-Raszter Zrt. dolgozik a Közbeszerzési Értesítő adatai szerint),
• valamint új mezőgazdasági gépekkel bővül a központ eszközparkja,
• hogy a folyamatosan növekvő állatállomány igényeit és a természetvédelmi kezelési feladatokat a legmagasabb színvonalon tudják ellátni.

Különleges és védett fajok otthona

A Borsodi-Mezőség Tájvédelmi Körzet szívében, Szentistván külterületén fekvő Batúz-tanya 2015 óta

a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelési központja, amely közel 15 000 hektár védett gyepterület fenntartását koordinálja. A körzet jelentősége messze túlmutat a térségen, a központi pusztai tömb, a Nagy-szék és Kisecséri-legelő, valamint a környező élőhelyek számos ritka, belföldön és nemzetközi szinten is védett növény- és állatfajnak adnak otthont.

Ezek a fajok – köztük fokozottan védett madarak, ritka növények – speciális, extenzív, természetvédelmi célú állattartást igényelnek, amely a nemzeti park igazgatóság saját génmegőrzési programjához is szorosan kapcsolódik. A tanyán a hagyományos legeltetéses állattartás áll a központban, melynek köszönhetően 1140 hektár Natura 2000 gyepterület szakszerű, mozaikos kezelése valósul meg. A magyar tarka és kárpáti borzderes szarvasmarhák, valamint Furioso-North Star lovak legeltetése nemcsak a pusztai élőhelyek megőrzését szolgálja, hanem a magyar agrárörökség és a génmegőrzés szempontjából is kulcsfontosságú – írták.

A beruházás különös jelentőségét a közlemény szerint az adja, hogy a Borsodi-Mezőség az egyetlen ismert élőhelye a világon a rendkívül ritka magyar szöcskeegérnek, amelynek fennmaradása nemzetközi természetvédelmi prioritás. A fejlesztés révén jelentősen javulnak a faj számára létfontosságú élőhelyek, ezzel biztosítva a hosszú távú megőrzést.