Múltra épülő jelen: cifracsűr és lakóház idézi meg a sváb népi építészetet a Sóstói Múzeumfaluban

A részben uniós forrásokból finanszírozott Swabian Heritage projekt célja a svábok kulturális és történelmi örökségének kutatása és bemutatása a Nyíregyházát és Palotát összekötő fenntartható kulturális és turisztikai útvonal kialakításával.

A Sóstói Múzeumfaluban a projekt részeként a Jósa András Múzeum beruházásában a KE-VÍZ 21 Építőipari Zrt. szakemberei egy vállaji sváb portát és csűrt építenek fel. Az épületekben történelmi emlékhelyet, kiállítóteret alakítanak ki, amely a Nyíregyházát és a romániai Palota települést összefűző Sváb Útvonal egyik állomása is lesz.  

A cifracsűr

Vállaj, Nyíregyházától csaknem 70 kilométer távolságban, a Kraszna mentén fekszik. A település első írásos említése 1335-ből származik. A virágzó falut a 17. század derekától háborúk és járványok vetették vissza a fejlődésben. A település a Rákócziak birtokának része volt, a szabadságharc 1711-es leverése után elkobozták a családtól, majd Károlyi Ferenc vásárolta meg a kincstártól és német telepesekkel fellendítette a település gazdaságát. Vállaj sváb községként híressé vált iparosairól, hústermékeiről és gazdáiról. A település sváb parasztudvarainak jellegzetessége az úgynevezett csarnokos csűrök, amely a helybeli kőművesek révén sajátos eklektikus stílusban épültek, ezért gyakran cifracsűrként is emlegetik.

Nem egyszerű melléképület, hanem a gazdaság szíve

A fejlesztés legizgalmasabb eleme a csűr, amely a vállaji sváb paraszti gazdálkodás egyik legfontosabb épülete volt. A népi építészet léptékeihez képest is tekintélyt parancsoló, csarnokszerű tér egyszerre szolgálta a termények tárolását, a cséplést, az eszközök elhelyezését és a gazdaság mindennapi működését.
A csűr mérete egyben az adott gazdaság erejéről is árulkodott: a belső teret tagoló tárolóegységeket a helyiek „fióknak” nevezték.

Több mint 450 négyzetméteren készül el a lakóépület és a csűr

A KE-VÍZ feladata a Közbeszerzési Értesítő hirdetménye szerint a lakóépület és egy csűr kivitelezése lesz.
A lakóépület nettó alapterülete 187,15 négyzetméter, míg a csűr 265,10 négyzetméteren valósul meg.
A lakóépületben előtér, istálló, kamra, konyha, padlásfeljáró, négy szoba és sütőház kap helyet.
A csűr egy nagy, hajópadlós térként szerepel a műszaki leírásban, ezzel a vállaji gazdasági épületek nagyvonalú térhasználatát idézi.

Fa és vályog – építkezés természetesen

Az épületek sávalapozással készülnek, a felmenő teherhordó szerkezetek vegyes vályog- és téglafalazatból épülnek. A födém tartószerkezetileg méretezett, hagyományos fafödém lesz. A lakóépület karakterét meghatározó homlokzati nyílászárók kapcsolt gerébtokos faszerkezetűek, a belső ajtók pedig festett fa nyílászárók lesznek. A helyiségekben tégla- és hajópadló-burkolatokat alakítanak ki.
A nyíregyházi fejlesztés az Interreg VI-A Románia–Magyarország Program keretében valósul meg. A fedezet 80 százalékban uniós támogatásból, 15 százalékban magyar állami hozzájárulásból, 5 százalékban pedig a múzeum saját forrásából áll össze.