Új harang szól a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban

Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szentelte újra a győri Nagyboldogasszony-székesegyházat, melynek nagyszabású felújítása nemrég fejeződött be. A 2017 óta tartó fejlesztés során

megújult a főtemplom homlokzata, korszerűsítették a tornyot, amelybe új harangok is kerültek. Restaurálták a mennyezeti freskót és a barokk falfestményeket, felújították a székesegyház fő- és mellékoltárait és a karzatot. A 20. század második felében lerakott járólapok helyett mészkő burkolatot kapott a templom. Korszerűsítették az épületgépészeti, világítási, fűtési, biztonsági és a hangosítási rendszert.

A székesegyházban örökimádás kápolnát és kincstárat is kialakítottak, ahol a jövőben a székesegyház szakrális kincseit őrzik. A felújítás több mint 4 milliárd forint, többségében állami forrásból valósult meg.

A szentmisén Veres András arról beszélt: a keresztény embereknek a legfontosabb közös imádság a szentmise, a legfontosabb hely pedig a templom, ahol összegyűlhetnek az eucharisztia megünneplésére.

A szentmisén részt vett Semjén Zsolt egyházakért is felelős miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

A győri székesegyház alapjait Szent István korában rakták le. A templom első formájában román stílusban épült a 11. században, ebből a korból csak a templom apszisa maradt fenn napjainkig. Azóta több átépítésen is átesett. A templombelső végleges kialakítását Hefele Menyhért tervei alapján fejezték be az 1780-as években. Franz Anton Maulbertsch osztrák festő ekkor készítette a falakat és a mennyezetet borító freskókat.