Hatalmas életművet hagyott örökül Vadász György

Hosszú életét végig meghatározta a tanítás

Vadász Mihály a ’30-as évek egyik jelentős építésze, aki Hültl Dezső és Bauer Emil tanítványaként a modernizmust szép építészei példáit hozta létre munkatársával, Preisich Gáborral. Nem csoda, hogy fia, Vadász György is az építészpályát választotta. 1957-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem építész karán, ahonnan a Budapesti Városépítési Tervező Vállalathoz, majd az IPARTERV-hez került. 1958-1961 között elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskoláját, ahol Szendrői Jenő, Böhönyei János, Weichinger Károly és Dávid Károly voltak mesterei.

Hosszú szakmai életútja alatt a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat osztályvezetője, a Magyar Építőművészek Szövetsége mesteriskolájának tanára, a Budapesti Városszépítő Egyesület vezetőségi tagja, illetve Baja és Pásztó főépítésze is volt. 1984-ben Vadász György tervezhette a XLI. Velencei Biennálé installációját Varga Imre szobraihoz. 1985-ben címzetes egyetemi tanári rangot kapott.

1990 decemberében alapította a Vadász Építész Stúdiót, ami hamar a rendszerváltás utáni időszak egyik legjelentősebb építészirodája lett. Az iroda vezetését fia, az elismert építész, Vadász Bence vette át; unokája, Vadász Balázs is folytatva a hagyományt, tervezőként dolgozik a családi irodánál.

Stílusokon felül

Rendkívül sokrétű munkásságának első évtizedében az elsők hagyott fel itthon a „nemzetközi modern” merev struktúráival és a tömegek élénk megmozgatásával, ritmikus tagolásával oldotta, festői elemekkel gazdagította épületeit. Különösen érdekelte, miként tud építészet és természet egymáshoz hasonulni. Természet és enteriőr kapcsolata nemcsak teljesen nyitott rendszerű saját családi házán, hanem a korábbi épületeitől formailag jelentősen eltérő „Új Bauhaus”-házain is nagy hangsúlyt kapott, amelyeken érezhető a japán építészet hatása is.

Képzőművészeti beállítottsága szabadkézi tervein is tükröződik, elképzeléseit rögzítő skiccei kvalitásos grafikák is egyben; gellérthegyi víztárolója pedig szobrászati műként is szemlélhető. csakúgy, mint az ezredfordulón tartott hannoveri expo magyar pavilonja, amely nagy nemzetközi visszhangot is kapott.

Legfontosabb épületeinek és képzőművészeti alkotásainak listája itt legtekinthető.

A dinasztia történetét Gottdank Tibor igen alapos, az Építészfórumon megjelent cikkéből ismerhetik meg közelebbről.