Ugrásra készen várja az építőipar a piac felpörgetését

Az intézkedések részletes kifejtésével és véleményezésével üdvözölte az ÉVOSZ a kormány által tervezett Gazdasági Akciótervet. Hangsúlyozták, az eddig megismert intézkedései széles társadalmi rétegek számára nyújthatnak új lakhatási lehetőségeket, azáltal hogy növelik az újlakás építések és a felújítások aktivitását.

„Fontosnak tartjuk, hogy a programpontok minél előbb a gyakorlatban is testet öltsenek, hogy 2025-ben ennek köszönhetően az építőipar növekedési pályára tudjon állni”

– írták a közleményben. „Az energetikai célú felújítások dinamikus elindulásához nélkülözhetetlen, hogy többféle, már januártól elérhető támogatási forrás egymással kombinálhatóan is igénybe vehető legyen.”

Ne fordulhasson elő, hogy kóklerek dolgoznak államilag támogatott munkán

A programokkal kapcsolatban az ÉVOSZ egy kérést is megfogalmaz: legyen kötelező elem a kivitelezőkre és termékekre vonatkozó regisztráció és az egyszerűsített környezettanúsítás, ami – a kezdeti nehézségek után – az Új Otthonfelújítási Programnál ma már jól működik. „Ne fordulhasson elő, hogy kóklerek dolgoznak államilag támogatott munkán, selejtes építőanyagokkal” – hangsúlyozták.

Jelezték, továbbá, hogy az építőipar oldaláról kijelenthető, hogy jelenleg vannak a rendszerben tartalékok. Mind a termékgyártás, mind a kivitelezői kapacitás oldalon képes a szakma a magasabb kibocsátásra. „A tervszámként közölt évenkénti 25 ezres új lakás építésére az iparág minden adottsága megvan és ezt egy jó évenkénti célszámnak tartjuk” – olvasható a közleményben.

A beharangozott intézkedéseken tételesen is végigmentek, és az alábbi javaslatokat fogalmazták meg.

Vidéki otthonfelújítási program elindítása

Üdvözöljük a korábban népszerű konstrukció kistelepülési változatának újra indulását. Meglátásaink szerint:

• A település méretbeli korlátozás ismeretében a program akkor tudna értelmezhető méretű, azaz legalább 100 milliárd forint értékű többlet beruházást generálni, ha a támogatást a nem gyerekes vidéki családok is felhasználhatnák, vagyis azok, akik a program első köréből kimaradtak. Az épületfelújításfelújítás az idősek és gyermektelenek esetében is kiemelten fontos szociális és gazdasági cél.
• Fontos lenne továbbá, hogy a vidéki épületek energetikai korszerűsítési folyamatát támogassa a program oly módon, hogy akik az első körben nem ilyen felhasználási céllal vették igénybe a támogatást, azok a mostani programot kifejezetten ilyen, energiafogyasztást és karbonkibocsátást csökkentő hatású felújításokra újra igényelhessék.
• A finanszírozás kapcsán megjegyzendő, hogy a kötelező hitelfelvétel jelentősen szűkítené az igénybe vevői kört, ezért azt javasoljuk, hogy a hitelfelvétel csak egy lehetőség legyen, de anélkül is lehessen a programban részt venni.
• Sokat segíthet, ha a program elszámolása a korábbi 3+3 milliós programnál megismert módot történik, az adminisztráció és folyósítás is a kormányhivatalokon, államkincstáron keresztül gyorsan és egyszerűen le tud zajlani.

A lakásbérleti díjak és szerződési feltételek rendszerének felülvizsgálata

A mesterséges lakbérplafon bevezetését nem tartjuk célravezető megoldásnak. A megtérülés rontása szűkítené az elérhető kínálatot, csökkentené az ingatlanfejlesztők beruházási/befektetési kedvét, valamint a feketegazdaság felé terelné a piacot. Ehelyett az állam egy transzparenciát elősegítő országos regisztrációs rendszert vezethetne be, ahol típusszerződések biztosítják a kiszámíthatóságot és akár adókedvezmények is adhatóvá vállhatnak. A munkáltató által biztosított lakhatási támogatás adókedvezményének pontja is ebbe az irányba mutat. Érdemes lehet felülvizsgálni a lakásbérleti törvényt is, mert jelenleg a bérbeadók kockázatai, felárként beépülnek a bérleti díjakba. Egy ésszerű szabályozással ez a felár bizonyosan csökkenthető lenne.

Fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása

A fiataloknak szóló lakásprogram elindítása hiánypótló kezdeményezés. A „bérlőből tulajdonos” modell kialakítását javasoljuk. Ennek a lényege, hogy egy bérletinek induló konstrukció a futamidő alatt egy ponton átvált tulajdonszerzési lehetőségbe és így teremt egy elérhető otthonteremtési alternatívát a fiatalok számára. A program hatékonyságát növelné, ha az állam az önkormányzatokkal és a piaci szereplőkkel együtt lépne fel és együttműködésben – koordináltan jönnének létre a projektek. Hiánypótló kezdeményezésnek tartjuk a fiatalok első lakásvásárlásra nyújtott alacsony kamatozású zöld hitel kedvezményes konstrukciójának kialakítását.

A SZÉP-kártyára érkező juttatások lakásfelújításra történő felhasználása

Sok kicsi sokra megy, és egy kisebb felújítási munkához ennyi is elég lehet. A SZÉP-kártya kedvező adóterhe ösztönözné a munkáltatókat a magasabb juttatásokra és ez felértékelné a programpontot. A munkáltató által adható lakhatási támogatás adókedvezmény felhasználásának kiterjesztése szintén a felújításokat ösztönözné. Az ÉVOSZ javasolja, hogy azok a már SZÉP-Kártyán lévő pénzek, amelyek legalább 1 éve nem lettek felhasználva, legyenek felhasználhatók energetikai felújítási munkálatokhoz is.

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása

Hasznos lehet bizonyos élethelyzetekben, ezért az otthoncélú felhasználás lehetőségét pozitívnak tartjuk.

A tervezett lakáspiaci intézkedések – akár egymással kombinálva –  széles réteget elérve képesek lehetnek a lakhatási válság kezelésére, és a javasolt módosítások figyelembevétele esetén már a jövő évi gazdasági növekedéshez is jelentősen hozzájárulhatnak – zárta az ÉVOSZ az összegzést.