Talajrétegenként változó cölöpátmérőkkel erősítik az M1-es alatti talajt

Közösségi oldalán tett friss bejegyzésben mutatta be az MKIF a Keller-féle cölöpözést, amelyet az M1-es bővítésénél is bevetnek.

Fotókkal mutatták be a cölöpözést, amely a töltésépítést megelőző munkafázisként szolgál az altalaj megerősítésére ott, ahol az a mérések alapján szükséges. Az 57-es kilométernél készült képek jól ábrázolják  technológia működését:

a hivatalos nevén „kavicshozzáadásos mélytömörítés” célja, hogy a talajjavítás során a nem teherbíró altalaj paramétereit feljavítsuk a szükséges mértékig: a szemcsés, laza talajokat tömörítjük, a vízzel telített kötött talajokba préselt kavics segítségével pedig azok víztelenítését, konszolidációját gyorsítjuk fel – írják.

Igény és talajréteg szerint változtatják a cölöpök méretét

Bár a kavicscölöpök átlagos átmérője 50-60 cm, mélysége pedig 5-8 méter, ez az érték nem állandó: a talaj paraméterei alapján változtatnak rajta.

A vízszintes „vibró-erő” ugyanis az egyes talajrétegek tömörségétől függően különböző mennyiségű követ présel a talajba, ezért a cölöpátmérők talajrétegenként változnak. A tömörebb talajba kevesebbet présel, a lazább-puhább talajba többet. Így érik el a megjavított altalaj homogén teherbírását.

Környezeti terhelés nélkül

Az előfúrt lyukakba leengedjük az ún. vibrátort, majd néhány deciméterrel feljebb húzzuk, miközben az adalékanyagot bejuttatjuk a zsilipen keresztül a talajba, a vibrátor csúcsához. Az ezt követő újabb leeresztéskor a vibrátor az adalékanyagot oldal irányban a talajba préseli és tömöríti.

A megfelelő tömörség eléréséhez a vibrátor áramfelvételének az 80 – 100 amper közötti tartományban kell lennie.

Kiemelten fontos, hogy a Keller-féle kavicscölöpözésnek nincs semmilyen káros környezeti hatása. Természetes eredetű kavicsot visznek be általa a talajba, ami tömörítve úgy teszi teherbíróvá az alépítményt, hogy az eredeti környezeti állapot semmit sem változik.