Így bontották le Velence régi kerékpáros hídját

Miután 2026. május 6-án sikeresen forgalomba helyezték a Velence közelében épült, az M7-es felett átívelő gyalogos-kerékpáros hidat, eljött az ideje a régi híd elbontásának. MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában épült műtárgy munkálatairól rendszeresen beszámoltunk. A Főmterv Zrt. által tervezett ívhíd már átadása előtt nemzetközi szakmai elismerést kapott.

Az MKIF szakembereinek tájékoztatása szerint a régi híd elbontásának folyamata négy lépésből állt:

• előkészítő munkák (segédszerkezetek elhelyezése, emelési helyek kialakítása előzetes fúrással, vágással). Eltakart szerkezetek feltárása (pl. hídfők, alaptestek);
• ferde támaszok közötti hídpálya-szerkezet kiemelése, darabolása, elszállítása majd ezt követően a Balaton felé tartó pályaoldal melletti, maradék hídszerkezet elbontása, darabolása, elszállítása;
• a főváros felé tartó oldal melletti maradék hídszerkezet elbontása, darabolása, elszállítása;
• befejező munkák (rézsű rendezés, humuszolás, növénytelepítés, kerítésépítés).

A munkálatok jóváhagyott bontási terv alapján történtek. A hidat a statikai rendszere miatt kisebb részekre darabolták, a bontás és emelés után szállították el a hídelemeket a helyszínről.

„A feldarabolt szerkezeti elemeket daruk segítségével kiemeltük, szállító járművekre tettük és elszállítottuk” – hangsúlyozták.

Két hétvége kellett hozzá

Mivel a forgalom lehető legkisebb zavarásával igyekeztek végezni a bontást, erre a korábbi évek forgalmi adatai alapján hétvégén és éjszaka volt mód. Az összetett munkák időigénye és a szerkezet sajátosságai miatt azonban nem lett volna lehetséges egy hétvége alatt elbontani a hidat, ezért az két ütemben történt. Május 9-10-én, szombatról vasárnapra virradó éjszaka eltávolították a műtárgy jelentős részét, május 16-áról 17-ére virradóra pedig az utolsó elemeket is kiemelték. Az előkészítő- és utómunkákat hétköznap, mobil terelések mellett is meg tudták oldani.

Az előkészítő munkák során a híd szerkezetét hátra horgonyozták a hídfőkhöz annak érdekében, hogy a középső hídelem (a ferde támaszok közötti rész) kibontása után a megmaradó szerkezeti elemek állékonyak maradjanak (ne boruljanak össze).

Előre el tudták készíteni továbbá az emelési helyek kialakításait, ahol az elemeket rögzíteni lehetett a darukhoz. Ehhez előfúrásokra, vágásokra, kismértékű bontásokra volt szükség. Meg kellett oldaniuk továbbá a földdel takart szerkezeti elemek (hídfők, pillérek, alaptestek) kiásását is, hogy a bontás a lehető leggördülékenyebb legyen.

Korongos és köteles vágóeszközökkel darabolták fel a hidat

A kibontott elemeket közúton szállítható méretre kellett darabolnia a kivitelezőknek, ahol a méret és a súly is számított. A cél az volt, hogy az elemek lehető legkisebb fuvarmennyiséggel elszállíthatók legyenek.

„Az egyes egységek vágását korongos és köteles vágóeszközökkel végeztük, az alaptesteket törőfejes földmunkagépekkel bontottuk, míg a kiemelések mobil autódaruk segítségével történtek” – tájékoztattak.

A legfontosabb a dolgozók és a közlekedők biztonsága

Kiemelt figyelmet kellett fordítania a szakembereknek a mozgatott hídelemek lengő terhére és daruk hatósugarára, hiszen nagyon közel esett a bontáshoz az új híd. Az előkészítő vágási, fúrási feladatoknál a munkavállalók leesés elleni védelmére is külön ügyeltek.

Bár az előkészítő és befejező munkák hétközben, mobil terelések mellett történtek, a konkrét bontás idején két félpályás (jobb-bal pályát érintő) és egy rövid ideig tartó teljes pályazárra is szükség volt. Ehhez továbbá – rövid időszakokra – mobil terelések mellett sávzárások párosultak a pályazárak előtt és után.

A bontás során közel száz szakember összehangolt és precíz munkájára volt szükség, továbbá a munkálatokat összesen három speciális daru is segítette (egy 650 tonna, illetve kettő 400 tonna teherbírású), hiszen a híd két kisebb eleme 46-46 tonna, míg a két támasz közötti elem 96 tonna súlyú volt. Ezek biztonságos kiemeléséhez elengedhetetlen volt ez a három gép.