Nagyot léphet előre a magyar útépítés: tesztüzemben debütált az új digitális támogató rendszerekkel rendelkező géplánc

Magyarországon elsőként a Duna Group tesztelte a Wirtgen Group ötödik generációs útépítő gépláncát az M3-as autópálya egyik útfejlesztési projektjén, amely teljes körű digitális nyomonkövetési rendszerrel volt felszerelve.

A továbbfejlesztett Vögele aszfaltterítők (közismert szóhasználatban finisherek – a szerk.) és HAMM úthengerek alkotta rendszer új távlatokat nyitott meg a cégcsoport számára: a pozitív tapasztalatok alapján a Duna Group az innovatív beruházás mellett döntött, márciusban megérkezik az első megvásárolt géplánc.

A májusi tesztelést irányító két szakemberrel, Rosta Szabolccsal, a társaság koncessziós és innovációs vezetőjével, valamint Wolf Dániellel, a Duna Aszfalt Zrt. koncessziós és innovációs főmérnökével a technológia legizgalmasabb hozadékairól beszélgettünk.

A Duna Group az előző dimenzióváltásnál is főszerepben volt

„A mostani fejlesztésnek komoly előzménye van a Duna Groupnál” – mutatott rá Rosta Szabolcs. „A társaságunk már az előző generációs, 3D-s technológia magyarországi tesztelésében is vezető szerepet vállalt 2018-ban. Hozzátette,

az új rendszer már az ötödik generációt képviseli, amely többek közt a munkaterület állapotáról, a beépítésről, az anyagmennyiségről, a hőmérsékletről és a tömörítésről is folyamatos információt ad.

„Biztonságosabban dolgozunk, pontosabban építünk, és több információ alapján tudjuk irányítani, illetve ellenőrizni a munkát” – röviden így foglalta össze Wolf Dániel a legfontosabb előrelépéseket.

Nem kell a pendrive, mindenki rögtön ugyanazt az adatot látja

Rosta Szabolcs a legújabb generációs géplánc előnyei közül az adatok egyidejű hozzáférhetőségét emelte ki, ami a munkaszervezést is alapjaiban változtatja meg. „Korábban előfordult, hogy az adatokat pendrive-on kellett továbbítani az érintett kollégáknak.

Most az információk gyakorlatilag azonnal és egy időben állnak rendelkezésre: a gépkezelő a finisherben, az úthenger kezelője vagy a technológiai mérnök az irodában rögtön ugyanazokat az információkat látja.”

Rosta Szabolcs a fent leírt smart pavinget, vagyis az okos beépítést az új rendszer egyik legfontosabb elemeként jellemezte. „Olyan közös információs környezetet teremt, amelyben a munkafolyamat különböző szereplői ugyanabból az adathalmazból dolgozhatnak.”

Mostantól nem kell folyamatos kormánymozdulatokkal korrigálni

Egy további jelentős újdonság az automatikus kormányzás és a padszélesség vezérlése. A finisher a geodéziai adatok alapján képes követni a meghatározott nyomvonalat, miközben automatikusan szabályozza a beépítési szélességet.

„Ez a gépkezelő számára jelentős könnyebbség: nem kell folyamatosan apró kormánymozdulatokkal korrigálnia a gép helyzetét, hanem nagyobb figyelmet fordíthat a teljes munkafolyamatra” – mondta el Wolf Dániel.

A munkabiztonság is nagyot lép előre

A rendszer egyúttal a meglévő burkolati élhez is képes alkalmazkodni.

A szakember külön felhívta a figyelmet az Edge Detect funkcióra, amely érzékeli a meglévő burkolat szélét, és ennek megfelelően automatikusan vezérli a pad szélességét. Ez különösen szélesítéseknél és meglévő burkolathoz történő csatlakozásoknál lehet hasznos.

A funkciónak nemcsak technológiai, hanem munkabiztonsági jelentősége is van. Korábban bizonyos helyzetekben a gépkezelőnek a gép mellett, a forgalomhoz közeli területen kellett haladnia azért, hogy ellenőrizze vagy korrigálja a pad helyzetét. Az automatizált rendszer ezt a feladatot részben átveszi. „Tehát ugyanaz a technológia egyszerre javítja a beépítés pontosságát és a munkabiztonságot” – mutatott rá Wolf Dániel.

Gyorsul és precízebbé válik az anyagrendelés

Az új technológia egyik leglátványosabb változása a művezető munkájában jelentkezik. „A nap elején rögzítheti a tervezett beépítés hosszát; emellett megadható az épített réteg típusa, a tervezett vastagság, valamint az anyag típusa és a hozzá kapcsolódó mennyiségi adatok is” – árulta el Wolf Dániel.

Hozzátette, az előrehaladás során a gép a beérkező adatokból folyamatosan számolja a napi teljesítést.

„Így nemcsak azt lehet látni, hogy hol tart a beépítés, hanem azt is, hogy várhatóan mennyi anyagra lesz még szükség. Ennek különösen nagy jelentősége van mart felületen, ahol a rétegvastagság nem mindenütt azonos. Összességében gyorsabban és precízebben lehet rendelni az anyagot, így kevesebb a veszteség”

– ismertette Wolf Dániel.

A felszabadult energia átfordítható a minőségbiztosításra

A korábbi gyakorlathoz képest mindez jelentős munkaszervezési könnyebbséget is jelent. „A korábbi aszfaltbeépítési gyakorlatban a művezetőnek egy mérőkerékkel folyamatosan nyomon kellett követnie, hogy az egyes szállítójárművekkel mekkora útszakaszon történt meg a beépítés” – tette hozzá Rosta Szabolcs. „Most mindez közvetlenül a finisher monitorján követhető.

Így a művezetőnek nem a beépítés mechanikus nyomon követésével kell foglalkoznia, hanem nagyobb figyelmet fordíthat arra, hogy megfelelően történik-e a tömörítés, helyesek-e a gépbeállítások, illetve megfelelnek-e az előírásoknak a beépítési hőmérsékletek.”

„Tapasztalataink alapján az új géplánc jelentősen megkönnyítette a művezető munkáját, és közben a minőségbiztosításra nagyobb hangsúlyt lehet fektetni” – foglalta össze Rosta Szabolcs.

Az ötödik generációs minőségbiztosítás akár azonnali beavatkozást is lehetővé tesz

A minőségbiztosítás egy másik megközelítésben is kulcsterület az új rendszerben. „Az eddigi útépítési gyakorlatban pontszerűen, 3000 négyzetméterenként veszünk mintát, amit laboratóriumi körülmények között megvizsgálunk, és ebből utólag következtetünk az egész felület minőségére” – fogalmazott Rosta Szabolcs.

A smart page és a smart compact rendszerek viszont szinte a teljes felületről folyamatosan adnak adatot, akár 5×5 cm-es raszterben is. „Többek közt a finisheren és a hengeren is mérik a hőmérsékletet, illetve a hengeren automata tömörségmérést is biztosítanak.

Ezek nem helyettesítik a laborvizsgálatokat, de sokkal több információt és relevánsabb képet adnak, ráadásul azonnal. Így már a kivitelezés közben észrevehetjük a problémákat és akár azonnal is be tudunk avatkozni.”

A minőségbiztosításban és a dokumentációban mindezeken túl az is új lehetőségeket teremt, hogy a rendszer által a teljes építési folyamatról digitális nyom marad. „Korábban elsősorban a kész burkolatot ellenőriztük, most már sokkal több információ áll rendelkezésünkre magáról az építési folyamatról is.”

A rendszer élesben is bizonyított

Hogy a fenti innovációk nem csupán elméletben működnek, azt az új géplánccal az M3-ason elvégzett munkák eredményei tényszerűen is igazolták. A gépláncot élesben tesztelő burkolatfelújítás 2026 tavaszán zajlott az M3-as Bag és Mogyoród térségében, a közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási program keretében. A Duna Group egy mintegy öt kilométeres szakaszt újított fel tíz hét alatt az erre a célra kibérelt innovatív géplánccal.

„A minőségét tekintve kiemelten jó felületet sikerült létrehoznunk!” – hangsúlyozta Rosta Szabolcs.

„Az IRI nemzetközi egyenletességi mutató alapján az elmúlt évek egyik legjobban sikerült felújítási szakasza lett az M3-ason. Ezáltal a megrendelő MKIF feltételei által előírt limitnél nem kétszeresen, hanem háromszorosan jobban tudtunk teljesíteni.”

Az útépítő szakma megítélése is új szintre léphet

A szakmai értékeken túl az interjúban az is fontos szempontként merült fel, hogy az innovatív rendszernek köszönhetően az útépítéshez kötődő munkakörök vonzóbbá válhatnak.

„Az automatizált rendszereknek különös jelentősége lehet egy olyan munkakörnyezetben, ahol a gépkezelőknek napi 10–12 órán keresztül kell folyamatosan koncentrálniuk, ráadásul egy monoton munkavégzésben, olykor extrém időjárási körülmények mellett”

– mutatott rá Rosta Szabolcs. „Ráadásul segítik a betanulást és a precízebb munkavégzést, még akkor is, ha valaki kevésbé gyakorlott” – tette hozzá. „Összességében a munkavállalók sokkal szívesebben fognak beülni az ilyen rendszerű gépekbe, mint egy előző generációs gépbe. Ezt meg is tapasztaltuk a tízhetes munka során az M3-ason.”

Wolf Dániel szerint a fiatalabb kollégák körében is érzékelhető volt a fokozott érdeklődés az új technológia iránt.

„Ez azért fontos, mert ma már nemcsak az a kérdés, hogy milyen géppel lehet hatékonyan utat építeni, hanem az is, milyen munkakörnyezetet tudnak biztosítani a kollégáknak, és hogyan lehet a fiatalok számára vonzóbbá tenni a szakmát. Márpedig az új géplánccal nagy lépést teszünk abban az irányban, hogy az útépítésre izzasztó fizikai munka helyett modern technológiai szakmaként lehessen tekinteni!”